Húsvét, a feltámadás és a tavasz beköszöntének az ünnepe. A legtöbbünknek kellemes gyerekkori emlékek kötődnek hozzá, mint a csokitojás, a nagypapa kölnije vagy a nyuszi simogatása. Ártatlannak tűnő, kedves szokásokként gondolunk rá.

Keresztény ünnep, Jézus halálára majd feltámadására emlékezve, amit a hagyományt őrző, vallásos családok és közösségek 40 napos böjtöléssel kezdenek el. Ilyenkor húst egyáltalán nem, vagy csak nagyon mértéktartóan vesznek magukhoz, majd ezt a böjtöt húsvétkor megtörik és sonkával, báránnyal, tojásos ételekkel terítik meg az asztalt és várják a vendégeket.

A húsvét szimbólumai szinte kivétel nélkül állatok és a hozzájuk köthető ételek, mint a tojás, a bárány, a sonka és a nyúl, amelyek a termékenységet és a bőséget jelentik.

A legtöbbünknek nem is jut eszünkbe, hogy a húsvéti asztalon feltálalt ünnepi ételek milyen szomorú történeteket rejtenek magukban az állatok szemszögéből nézve. Az ünnepek velejárója a roskadozó asztal, a bőség, az “eszem-iszom”, de gondoljunk csak bele, amikor sonkát, friss báránysültet tálalunk fel, valójában egy érző lény életének a végét látjuk az asztalunkon. A legtöbben nem tudják, hogy a tej és tojásipar is mennyire kegyetlen a napos kiscsibékkel és a borjakkal. A hímek, mivel nem hoznak hasznot, nem is éri meg őket felnevelni, etetni, itatni. Nekik szó szerint meg vannak számlálva a perceik. Néhány órásan vagy pár hetesen kerül sor a halálukra. Mi már csak a “végeredményt”, az ételt látjuk a tányérunkon megfőzve, megsütve, füstölve és fűszerezve, épp ezért eszünkbe sem jut, hogy napokkal ezelőtt ők még éltek, éreztek, szociális kapcsolatokat ápoltak fajtársaikkal. Nem akartak meghalni. Nem akartak a tányérra kerülni. Sőt, a haláluk erőszakos is volt, mivel utolsó lélegzetig menekültek és féltek.

Ma már tudjuk, tudományosan igazolt, hogy az állatok központi idegrendszerrel rendelkeznek és a növényekkel ellentétben nem csak érzékelnek, de éreznek is. Társállatainkon magunk is látjuk, megtapasztalhatjuk az örömöt, ugyanúgy, mint a félelmet, fájdalmat és a szenvedést. Utóbbiak teljesen egészséges módon együttérzést váltanak ki belőlünk. Sőt, amikor látunk egy sérült kismadarat, vagy sündisznót, a legtöbben megállunk és próbálunk nekik is segíteni és megmenteni őket - eszünkbe nem jutna felfalni őket.

Valamiért, mégis mindennapjaink része az állatok bántalmazása, csak leggyakrabban ezt nem közvetlenül, hanem közvetett módon támogatjuk és valahogy nem is szeretnénk tudni arról, hogy hogyan kerül egy állat az asztalunkra. Ha mégis szóba kerül, igyekszünk magunkat azzal nyugtatni, hogy ez az élet rendje, ez a “természetes”, hiszen szüleink, nagyszüleink, dédszüleink is ettek húst, tejet, tojást, sajtot, sőt előállították maguknak.

Ha jobban belegondolunk, rengeteg olyan változás ment végbe a világban, ami szembement korábban alapvetésnek elfogadott szokásokkal, nézetekkel, mert felismertük, hogy minden helyzetben meghozhatjuk a saját, etikusabb döntésünket. Gondolok itt például arra, hogy bár esetleg nagyszüleink idejében 'a kutya mindig is láncon volt', ezzel ma már nem takarózhatunk, mert tudjuk, hogy ezzel testi-lelki fájdalmat okozunk egy érző lénynek.

Miért ne vizsgálhatnánk felül (nem csak) ünnepi, étkezési szokásainkat az állatok szemszögéből is, etikusan gondolkodó emberként? Ha elkezdjük komplex módon megfigyelni, nem csak a magunk szempontjából az ételeinket és szokásainkat, megnyílik a lehetőségünk arra, hogy az ünnep egy új jelentést kapjon a számunkra. Egy olyan jelentést, amely az állatok tiszteletben tartásáról, egy fenntarthatóbb jövőről és nem utolsósorban még egy egészségesebb életről is szólhat. Mi lenne ha az idén te is felvennéd ezt a szemüveget és a húsvéti bevásárlást, az ünnepre való készülést etikai motivációtól vezérelve tennéd meg?

Hogy hogyan? Állati eredetű élelmiszerek lecserélése növényi eredetűekre! Kísérletezzünk a megszokott alapanyagok helyett tofuval, csicseriborsóval és további hüvelyessel, növényi alapú tej és tejföl helyettesítőkkel. A megszokott fűszereink segítségünkre lesznek abban, hogy ízletes, kiadós húsvéti menüt készítsünk. Természetesen desszert fronton is van megoldás. Ha receptekre lenne szükséged, 

 bőven találsz. Arról nem beszélve, hogy az esetlegesen tej- és tojásérzékeny családtagok is örömmel fognak falatozni mindenből.

Ne ajándékozzunk élő állatot! Sajnos még mindig tartja magát a szokás, hogy a gyerekek élő kisnyulat kapnak szülőktől, nagyszülőktől húsvétra. Néhány napig persze nagy az öröm, sőt folyamatosan szeretgetik, dédelgetik, nyúzzák a megszeppent kisállatot, de idővel ráunnak, így vagy a szülők nyakába szakad a gondozás akár 10 évig is, vagy egyszerűen csak megszabadul a család a nyúltól ünnepek után.

Igyekezzünk az idén tudatosan, felelősen várni és ünnepelni a húsvétot, szem előtt tartva környezetünk és az abban élő állatok érzéseit és sorsát is. Ez egy valódi újjászületést jelenthet az ünnepi hagyományainkban, amelyek segítségével mindenki nyerhet.

Ünnepeink, mint a Húsvét, számos kedves emléket és hagyományt őriznek, melyek generációkon át színesítik életünket. Azonban az idők változásával és a társadalmi tudatosság növekedésével felmerül a kérdés: vajon érdemes-e újraértékelni ezeket a hagyományokat? Az ünnepek során gyakran előtérbe kerülő bőség és vendégszeretet hátterében sokszor elfelejtkezünk azokról a szomorú történetekről, melyek az állatok szemszögéből nézve egészen más képet festenek. Ebben a cikkben arra vállalkozunk, hogy az empátia szemüvegén keresztül tekintsünk az ünnepeinkre, és megvizsgáljuk, hogyan változtathatjuk meg szokásainkat az etikusabb és fenntarthatóbb jövő érdekében.

Hogyan legyen a húsvét mindenkié?

A veganizmus alapvetően az állatok jogainak tiszteletben tartásán alapul, elutasítva azokat a gyakorlatokat, amelyek kárt okoznak nekik. Ez a tévhittel ellentétben nem csak az étkezést foglalja magába, hanem a ruházkodást, szórakozást, és minden olyan termék használatát, amely állati eredetű, vagy állatkísérleteken alapul. A veganizmus vonzatai közé tartozik az egészségügyi és környezeti előnyök széles skálája, amelyek hozzájárulnak egy fenntarthatóbb és kegyesebb világ kialakításához.

Váltásnál amit az emberek általában a legnagyobb problémának látnak, az az étrendük átalakítása. Viszont ez közel sem olyan nehéz, mint azt először gondolnánk. Ha ragaszkodunk a hagyományos ízekhez, szinte bármilyen étel nevét beírjuk a keresőbe a vegán szót hozzáadva, találunk alternatívát. Viszont nem kell megragadni a régi ízeknél! Növényi alapon egy teljesen új világ nyílik meg előttünk. Olyan ételek, fűszerezések, amikre előtte nem is gondoltunk volna! Ha pedig nincs ötleted, hogy hogy indulj el, az sem baj! Ilyen esetekre van a Veganuár kihívás. Ez egy kihívás, ami arra lett létrehozva, hogy ösztönözzék az embereket a váltásban. Csupán annyit kell tenned, hogy feliratkozol a hírlevelükre, és egy hónapon keresztül kapsz tippeket és segítséget, mind receptekhez, mind jobban megérteni a veganizmust. A veganuár kihívásról 

A kezdeti időszak valószínűleg azzal telik majd, hogy a termékek összetevőit tanulmányozzuk, de ez egy fontos lépés a tudatosabb életmód felé. Ezt az elején meg kell majd szokni, de pár hét után már rááll az ember szeme, hogy mit kell keresni egy termékek leírásában. Érdemes az alábbi anyagokra különösen odafigyelni, mert az emberek általában nem tudják, hogy ezek állati eredetű termékek, vagy szimplán nem gondolnak bele abba, hogy ezek nem férnek bele a növényi étrendbe:

 Ez egy piros festékanyag, amelyet gyakran élelmiszerek színezésére használnak, és a bíbortetű nőstényeinek porítmányából vonják ki

 Ez egy állati eredetű fehérje, amelyet zselésítő szerként használnak például gumicukorban, pudingban és zselében. Általában sertésbőrből vagy marhacsontból állítják elő

 Bár sokan nem gondolnak rá, a méz is állati eredetű élelmiszer, és sok édességben és sütiben használják édesítőszerként

 Ez egy tejfehérje, amelyet gyakran használnak például fagylaltokban, vagy péktermékek textúrájának javításához

Sokszor halljuk azt a kifejezést, hogy “vegán étrend”, vagy “vegán diéta”. Ezek helytelen kifejezések, ugyanis a veganizmus egy életforma. Vegán életmód van, viszont a diéta, amit a vegánok is követnek, az a növényi étrend. A növényi étrendre való áttérés számos előnnyel járhat az egészség szempontjából, beleértve a szívbetegségek, bizonyos típusú rákok, és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának csökkenését. Ezen kívül, a növényi alapú táplálkozás kevesebb víz- és földterület-igényű, és alacsonyabb üvegházhatású gáz-kibocsátással jár, mint az állati termékek előállítása, így hozzájárul a fenntarthatósághoz és a környezet védelméhez. Ezekről a témákról bővebben a 

A vegán életmód magában foglalja az állati eredetű termékek elkerülését nem csak az étkezésben, hanem a ruházkodásban és szórakozásban is. Ez azt jelenti, hogy nem viselünk bőrt, gyapjút, vagy selymet, kerüljük az állathasználó szórakoztató helyeket, mint a cirkuszok, állatkertek, nem lovaglunk, nem vásárlunk állatot, és csak állatkísérletmentes termékeket vásárlunk. A DM saját márkás termékei általában állatkísérlet mentesek, ami jó kiindulópont lehet azoknak, akik állatbarát alternatívákat szeretnének találni meglévő tisztító-, tisztálkodási, és szépségápolási termékeik helyett.

Hogyan birkózzunk meg a környezetünkkel?

Az áttérés vegán életmódra nem csak személyes változást jelent, hanem gyakran szükségessé teszi, hogy szembenézzünk környezetünk kérdéseivel, kételyeivel és néha ellenállásával is. A helyzeten az sem segít, hogy a legtöbb vegán a váltás után dühös az egész világra, hogy hogy tudják ezt tenni, és nem értik, hogy mások miért nem látják, amit ő sem látott sok évig. Erre a kérdésre a válasz a karnizmus ideológiája, amire az 

 bővebben kitértünk. Bár az elején nehéz, de fontos, hogy megőrizzük a nyugalmunkat és asszertíven kommunikáljunk. Ahhoz, hogy ezt jól tudjuk csinálni, érdemes a témában informálódni, hisz a legtöbb kezdő vegán a “dehát az ősemberek is húst ettek” és a “mondd meg az oroszlánnak, hogy ne egyen húst” felvetésekre is nehezen tud válaszolni. Ebben a témában tovább informálódhatsz 

. A "30 nem-vegán kifogás és a rájuk adott válaszok" című e-book különösen nagy segítséget nyújthat a kezdetekben.

Fontos az is, hogy pozitív példát mutassunk. Kezdetben családtagjaink és barátaink köréből gyakran hallhatjuk, hogy az új étrendünk nem egészséges, csupán egy múló hóbort, és idővel úgyis visszatérünk a vegyes étrendhez. Azonban, ha hosszabb távon is megőrizzük egészségünket és kiállunk elveink mellett, ezek a nézetek fokozatosan elhalványulnak, és az is előfordulhat, hogy környezetünk kíváncsi lesz és többet szeretne megtudni életmódunkról.

Az átállás a vegán életmódra olyan választás, ami nem csak etikailag előremutatóbb életvitelt jelent, hanem kedvezően hat személyes egészségünkre és jóllétünkre, valamint pozitívan befolyásolja bolygónk jövőjét is.

Ha többet szeretnél tenni az állatokért, vedd fel velünk a kapcsolatot és csatlakozz egyesületünkhöz utcai demonstrációinkon!

A veganizmus nem csupán egy étrend, hanem egy etikai állásfoglalás, amely elutasítja az állatok használatát minden formában. De hogyan válhat valaki vegánná egy olyan világban, ahol a hagyományos étrend és életmód mélyen gyökerezik az állati termékek fogyasztásában? Ez a cikk útmutatást nyújt azok számára, akik szeretnék megtenni az első lépéseket a vegán életmód felé, bemutatva a veganizmus jelentését, illetve a növényi alapú étrendet, és hogy hogyan boldogulhatunk egy karnizmusra épülő világban.

Hogyan legyek vegán?

20 Cube of Truth (ezen belül ötféle tematika)

Bár már tavaly egyesület lettünk, ennek előnyeit csak idén kezdtük el tapasztalni. Az adó 1% felajánlásokból befolyt összegből bővíthettük eszközkészletünket, ennek köszönhetően TV-kel is ki tudtunk állni Cube of Truth eseményeinken.

Továbbá egyesületként 80 ezer forinttal több támogatást kaphattunk a Józsefvárosi Önkormányzat pályázatán, amiből meg tudtuk szervezni az első Vegán Állatvédelmi Napot.

"Bár az egyesületté váláshoz rögös út vezetett, és meg kellett tanulnunk kezelni az szervezetet és annak feladatait, úgy érzem, rengeteg új ajtó nyílt meg előttünk" - közölte Schmidt Adrián, egyesületünk elnöke.

A már említett Vegán Állatvédelmi Napot júliusban tartottuk a józsefvárosi önkormányzaton elnyert pályázati összegből. Különböző állatvédelmi szervezetek infóasztalával, gyerekprogramokkal, illetve növényi ételekkel vártuk az érdeklődőket. Adománygyűjtést is tartottunk, a befolyt összeggel az egyik jelenlévő állatvédő szervezetet támogattuk.

A nagy érdeklődésre való tekintettel jövőre ismét szeretnénk megrendezni a Vegán Állatvédelmi Napot.

Kattints ide és nézd meg a teljes galériát

Aktivistáink márciusban a Nyírségi Disznótoros Fesztiválon jártak és felvételeket készítettek az áldozatok meggyilkolásáról, hogy megmutassák az embereknek, nem létezik humánus vágás, és az állatok nem akarnak meghalni.

Részlet Vivi és Adrián beszámolójából:

"A rendezvény maga volt a pokol. 18 állat vesztette életét egymás után, úgy, hogy társaik végighallgatták a többiek haláltusáját. Ezek az állatok egytől egyig élni akartak, egymáshoz bújtak a tréleren, hogy nyugtassák magukat, küzdöttek az életükért, erőszakkal, orruknál és fülüknél fogva rángatták le őket a kocsiról, majd a sokkoló, a torkuk elvágása, kivéreztetés. Az utolsó pillanatig küzdöttek, sőt voltak akik az elégtelen sokkolás miatt még életben voltak amikor elhúzták őket a vágás helyszínéről, hogy perzselni vigyék, tehát megégessék a testüket.

Hatalmas fájdalom az, hogy egyes embertársainknak (nem is kevésnek) ez nem hogy elviselhető, de vidám hétvégi szórakozás. Sokan fotóztak, videóztak, kisgyerekeikkel jöttek az eseményre, viccelődtek az állatok meggyalázott holtteste felett, egymáson imitálták azt, amit a disznókkal tettek. Férfiasnak hiszik azt, hogy erőfölényben, 6 felnőtt késsel és sokkolóval a kezében elbír egy szerencsétlen állattal."

Az eseményen készült videókon látszik, amint egy disznót elégtelen sokkolás és kábítás után, élve perzselik meg. Ez nem csak etikátlan, de jogszabályokba is ütközik. Egyesületünk hét másik magyarországi állatvédő szervezettel közösen feljelentést tettek. A feljelentés eredményeként az elkövetőre állatvédelmi pénzbírságot róttak, illetve kötelezték egy állatvédelmi oktatásban való részvételre saját költségen.

Ez csekély eredménynek tűnhet, de a változás ott kezdődik, amikor egy ilyen esemény szervezői azt érzik, hogy nem tehetnek meg bármit, mert ott lesznek a vegán aktivisták.

A tavaly elkezdett szokást folytatva idén is tartottunk demonstrációt a halakért a Szegedi Halfesztiválon.

"A demót nagyon sikeresnek éreztük. Tavalyhoz képest a különbség az volt, hogy idén két helyszínen is demonstráltunk 2-2 órát, először a főzőverseny helyszínének bejáratánál, illetve a színpad mellett. Meglepetésünkre leginkább az idősebb korosztály mutatott nagyobb nyitottságot" - mesél élményeiről Schmidt Adrián, a szegedi demonstráció szervezője.

A főzőversenyen Dér Lilla és Gyarmati Dorka arany minősítést kaptak vegán halászléjükkel, ami a Hallatlan Nemhallé névre hallgat.

Idén egy vitába kapott meghívást egyik aktivistánk a Kontextus YouTube csatorna szerkesztőitől, ahol Goldmann Dáviddal, a Remény Farm tulajdonosával beszélgetett a veganizmusról. A videó jelenleg 25 ezer megtekintésnél jár.

"Először eléggé izgultam, mert még nem vettem részt ilyen vitában, de szerintem jól sikerült a beszélgetés, és a vitapartnerem és a műsorvezető is korrektek voltak. Bízom benne, hogy így azokhoz is eljutottak a gondolataim, akik eddig még nem gondoltak bele mélyebben az állatokkal való kapcsolatunkba" - számolt be Herke Vivien.

A videót ide kattintva tudjátok megtekinteni

Amíg az állatokkal való kegyetlen bánásmód meg nem szűnik, addig mi itt leszünk és demonstrálunk. Felhívjuk a figyelmet az áldozatokra, mert ők nem tudnak kiállni magukért.


Szeretnénk a szokásos Cube of Truth eseményeink mellett (amelyeket kéthetente szervezünk) ismét demonstrálni a Szegedi Halfesztiválon, továbbá újra megszervezni a Vegán Állatvédelmi Napot. Átvesszük a National Animal Rights Day szervezését is jövőre, illetve a tematikus demonstrációinkat is folytatjuk.

Ha anyagilag szeretnéd támogatni a munkánkat, azt megteheted banki átutalással az alábbi bankszámlaszámra: 

Vegán Aktivisták Magyarország Egyesület

A 2023-as év mind kihívásokat, mind elért eredményeket tartogatott számunkra. Azonban legyen szó nehezebb időszakról vagy sikeresebbről, mindegyik a fejlődést és tanulást nyújtotta nekünk, amivel hatékonyabb aktivizmust folytathatunk a jövőben.

Ezt jelentette 2023 a Vegán Aktivisták Magyarország Egyesületnek

Ilyenkor gondolunk azokra a társállatokra, akik örömet hoznak az életünkbe, családunk részei. Esetleg eszünkbe jutnak azok a kutyák és macskák, akik arra várnak, hogy szerető családba kerüljenek. Talán a vadállatok is, akik hatalmas gondokkal küzdenek a faj fennmaradásáért az emberi civilizáció hatásai következtében.

De mi a helyzet a 'haszonállatoknak' nevezett élőlényekkel?

Nézzük meg, milyen számokról beszélhetünk a haszonállatokkal kapcsolatban. Ezek a számok felfoghatatlanul nagyok, ezért érdemes az egyénekre fókuszálnunk, hiszen minden egyes élet számít.

 szárazföldi állat életét oltjuk ki.

Tengeri állatok esetében csak megközelítő adatokkal rendelkezünk: 

Az emlős biomassza 36%-a az ember, 60%-a 'haszonállat' és csak 4%-a vadon élő állat.

A számok önmagukban is elképesztőek, de ha belegondolunk, hogy minden egyes szám mögött egy egyén áll, a dolog még sokkolóbbá válik. Mert igen, egyének. Pont úgy, ahogy az a kutya, akinek nevet adtál, akiről gondoskodsz, akinek ismered a kedvenc játékát, és akiért aggódsz, ha beteg.

Mi lehet az oka, hogy ez mégsem jut eszedbe minden nap amikor állati eredetű termékért fizetsz? Közömbös lennél mások szenvedésére? Ennek az ellentmondásnak egy összetett jelenség áll a hátterében, a karnizmus.

A karnizmus egy hitrendszer, ideológia, ami arra kondicionál minket, hogy egyes állatokat megegyünk. Mivel a karnizmus láthatatlan, nem igazán gondolunk bele, hogy az állatok elfogyasztása egy választás. Nem gondolunk bele abba sem, miért eszünk meg egyes állatokat, másokat nem, és ez miért lehet kultúránként eltérő. Mivel a világ nagy részén nem szükség vezéreli az állati eredetű ételek fogyasztását, ez egy választás.

A karnizmus hitrendszere olyan mélyen gyökerezik társadalmunkban, hogy meg sem kérdőjelezzük jogosultságát, hiszen 'mindig is így mentek a dolgok'. Alapvetően szembemegy olyan emberi értékekkel, mint a könyörület és az igazságosság. A legtöbb ember nem bántana szükségtelenül egy másik érző lényt, aki így tesz, azt a társadalom elítéli. Mégis, ha rendszerszinten zajlik az állatkínzás, már szemet hunyunk felette. A karnizmus - mint más elnyomó rendszerek pl. a rasszizmus - különböző pszichológiai védekezőmechanizmusokat használ annak érdekében, hogy ki tudjuk zárni a természetes empátiánkat, és az értékrendszerünkkel összeférhetetlen cselekedeteket tegyünk anélkül, hogy eljutna igazán a tudatunkig az ellentmondás.

Egyrészt segíti ezt a tagadás. Mivel az áldozatok nagyrészt láthatatlanok számunkra, így tagadni tudjuk a probléma meglétét. Akkor kerül felszínre ez az ellentmondás, amikor egy ország egy emberként szurkol a híradóban látott malacnak, aki megszökött a vágóhídra tartó kamionról.

Egy másik gyakori védekező mechanizmus az igazolás. Sokan úgy nőnek fel, hogy a társadalom, a család és az iskola azt sugallja, hogy az állati termékek fogyasztása normális, szükséges és természetes. Azonban ezek az állítások nem felelnek meg a valóságnak. Más állatfaj anyatejét elfogyasztani vajon normális? Ha több millió egészséges vegán él világszerte, akkor vajon szükséges? A nagyipari állattartásban vajon van bármi természetes? 

Korábban hasonló igazolásokat használtak a férfiak állítólagos felsőbbrendűségüknek alátámasztására a nőkkel szemben, amit ma már nevetségesnek tartunk.

A karnizmus fenntartásának harmadik alappillére a kognitív disszonancia. Olyan mentális kereteket hozunk létre magunkban, melyek lehetővé teszik az állati termékek fogyasztását. Például megszokjuk, hogy az ún. 'haszonállatokat' tárgyként kezeljük, annak ellenére, hogy ez az elképzelés abszurd. Ezek az állatok ugyanolyan idegrendszerrel, fájdalomérzékeléssel és személyiséggel rendelkeznek, mint mi vagy társállataink. Létrehozunk különböző kategóriákat az állatok között, amelyek valójában nem különböznek egymástól lényegesen: egyesek a társaink, másokat elfogyasztunk, és megint mások bőrét viseljük.

A karnizmus ideológiája nagyon hatékony, mert észrevétlen marad. Viszont amint valaki végiggondolja a fent leírtakat, nagyon egyszerűen megdől, mert semmi helytálló érv nem támasztja alá a status quo fenntartását.

Mi az alternatíva, ha felismertem a karnizmus káros voltát?

A veganizmus nem egy újkeletű dolog. Egyes vallásokban évezredek óta tartózkodnak az állati eredetű ételektől. De a veganizmus ennél tovább megy. Donald Watson alapította a Vegan Societyt 1944-ben, és ő fogalmazta meg a veganizmus definícióját, miszerint:

A veganizmus egy filozófia és életmód, ami amennyire csak lehetséges kizár mindennemű állathasználatot, akár étkezésről, öltözködésről, szórakozásról, vagy az élet bármely más területéről legyen szó.

Így nem csak növényi étrendet követünk, de nem hordunk bőrt, szőrmét, gyapjút, selymet, nem veszünk állatokon tesztelt kozmetikumokat és takarítószereket, nem járunk cirkuszba, állatkertbe, nem vásárolunk társállatot.

Tehát egyszerűen nem tekintünk úgy az állatokra, mint árucikkekre, mint akik értünk, a mi szolgálatunkra vannak ezen a bolygón. Mivel nem szükséges az egészségünkhöz és a boldogságukhoz, ezért nem veszünk el tőlük semmit, mert alapvetően semmilyen jogunk nincs hozzá.

Ha azt gondolnád, hogy az egyéni cselekedeteid nem fontosak, akkor tévedsz. Néhány évtizeddel ezelőtt alig voltak, akik tudták, mi az a veganizmus, de ma már ez egy széles körben ismert és könnyen megvalósítható életmód. Azáltal, hogy példát mutatsz az életmódoddal, inspirálhatsz másokat is, és így egyre többen választhatják az állathasználat mentes életvitelt.

Legyen az állatok világnapja minden állaté, beleértve azt a sok milliárd állatot is, akik a szemünk elől gondosan elrejtve szenvednek és lelik halálukat!

Október 4-e az állatok világnapja, egy alkalom, hogy elgondolkodjunk az állatokkal való kapcsolatunkon. De vajon gondolunk-e a 'haszonállatokra', akiknek száma és szenvedése felfoghatatlan mértékű? Ebben a cikkben bemutatjuk a karnizmus fogalmát, egy olyan hitrendszert, amely arra kondicionál minket, hogy egyes állatokat elfogyasszunk, miközben másokat megóvunk. Megvizsgáljuk a karnizmus pszichológiai mechanizmusait és bemutatjuk a veganizmust mint alternatívát. Az állatok világnapja legyen minden állaté, ne csak a társállatoké!