Hogyan legyen a húsvét mindenkié?

A húsvét története és hagyományai

Húsvét, a feltámadás és a tavasz beköszöntének az ünnepe. A legtöbbünknek kellemes gyerekkori emlékek kötődnek hozzá, mint a csokitojás, a nagypapa kölnije vagy a nyuszi simogatása. Ártatlannak tűnő, kedves szokásokként gondolunk rá.

Keresztény ünnep, Jézus halálára majd feltámadására emlékezve, amit a hagyományt őrző, vallásos családok és közösségek 40 napos böjtöléssel kezdenek el. Ilyenkor húst egyáltalán nem, vagy csak nagyon mértéktartóan vesznek magukhoz, majd ezt a böjtöt húsvétkor megtörik és sonkával, báránnyal, tojásos ételekkel terítik meg az asztalt és várják a vendégeket.

A húsvét szimbólumai szinte kivétel nélkül állatok és a hozzájuk köthető ételek, mint a tojás, a bárány, a sonka és a nyúl, amelyek a termékenységet és a bőséget jelentik.

Húsvét az állatok szemszögéből

A legtöbbünknek nem is jut eszünkbe, hogy a húsvéti asztalon feltálalt ünnepi ételek milyen szomorú történeteket rejtenek magukban az állatok szemszögéből nézve. Az ünnepek velejárója a roskadozó asztal, a bőség, az “eszem-iszom”, de gondoljunk csak bele, amikor sonkát, friss báránysültet tálalunk fel, valójában egy érző lény életének a végét látjuk az asztalunkon. A legtöbben nem tudják, hogy a tej és tojásipar is mennyire kegyetlen a napos kiscsibékkel és a borjakkal. A hímek, mivel nem hoznak hasznot, nem is éri meg őket felnevelni, etetni, itatni. Nekik szó szerint meg vannak számlálva a perceik. Néhány órásan vagy pár hetesen kerül sor a halálukra. Mi már csak a “végeredményt”, az ételt látjuk a tányérunkon megfőzve, megsütve, füstölve és fűszerezve, épp ezért eszünkbe sem jut, hogy napokkal ezelőtt ők még éltek, éreztek, szociális kapcsolatokat ápoltak fajtársaikkal. Nem akartak meghalni. Nem akartak a tányérra kerülni. Sőt, a haláluk erőszakos is volt, mivel utolsó lélegzetig menekültek és féltek.

Tegyük félre a struccpolitikát

Ma már tudjuk, tudományosan igazolt, hogy az állatok központi idegrendszerrel rendelkeznek és a növényekkel ellentétben nem csak érzékelnek, de éreznek is. Társállatainkon magunk is látjuk, megtapasztalhatjuk az örömöt, ugyanúgy, mint a félelmet, fájdalmat és a szenvedést. Utóbbiak teljesen egészséges módon együttérzést váltanak ki belőlünk. Sőt, amikor látunk egy sérült kismadarat, vagy sündisznót, a legtöbben megállunk és próbálunk nekik is segíteni és megmenteni őket - eszünkbe nem jutna felfalni őket.

Valamiért, mégis mindennapjaink része az állatok bántalmazása, csak leggyakrabban ezt nem közvetlenül, hanem közvetett módon támogatjuk és valahogy nem is szeretnénk tudni arról, hogy hogyan kerül egy állat az asztalunkra. Ha mégis szóba kerül, igyekszünk magunkat azzal nyugtatni, hogy ez az élet rendje, ez a “természetes”, hiszen szüleink, nagyszüleink, dédszüleink is ettek húst, tejet, tojást, sajtot, sőt előállították maguknak.

Az újraértékelés a fejlődés része

Ha jobban belegondolunk, rengeteg olyan változás ment végbe a világban, ami szembement korábban alapvetésnek elfogadott szokásokkal, nézetekkel, mert felismertük, hogy minden helyzetben meghozhatjuk a saját, etikusabb döntésünket. Gondolok itt például arra, hogy bár esetleg nagyszüleink idejében 'a kutya mindig is láncon volt', ezzel ma már nem takarózhatunk, mert tudjuk, hogy ezzel testi-lelki fájdalmat okozunk egy érző lénynek.

Miért ne vizsgálhatnánk felül (nem csak) ünnepi, étkezési szokásainkat az állatok szemszögéből is, etikusan gondolkodó emberként? Ha elkezdjük komplex módon megfigyelni, nem csak a magunk szempontjából az ételeinket és szokásainkat, megnyílik a lehetőségünk arra, hogy az ünnep egy új jelentést kapjon a számunkra. Egy olyan jelentést, amely az állatok tiszteletben tartásáról, egy fenntarthatóbb jövőről és nem utolsósorban még egy egészségesebb életről is szólhat. Mi lenne ha az idén te is felvennéd ezt a szemüveget és a húsvéti bevásárlást, az ünnepre való készülést etikai motivációtól vezérelve tennéd meg?

Az alternatívák

Hogy hogyan? Állati eredetű élelmiszerek lecserélése növényi eredetűekre! Kísérletezzünk a megszokott alapanyagok helyett tofuval, csicseriborsóval és további hüvelyessel, növényi alapú tej és tejföl helyettesítőkkel. A megszokott fűszereink segítségünkre lesznek abban, hogy ízletes, kiadós húsvéti menüt készítsünk. Természetesen desszert fronton is van megoldás. Ha receptekre lenne szükséged, ezen az oldalon bőven találsz. Arról nem beszélve, hogy az esetlegesen tej- és tojásérzékeny családtagok is örömmel fognak falatozni mindenből.

Döntsünk felelősségteljesen

Ne ajándékozzunk élő állatot! Sajnos még mindig tartja magát a szokás, hogy a gyerekek élő kisnyulat kapnak szülőktől, nagyszülőktől húsvétra. Néhány napig persze nagy az öröm, sőt folyamatosan szeretgetik, dédelgetik, nyúzzák a megszeppent kisállatot, de idővel ráunnak, így vagy a szülők nyakába szakad a gondozás akár 10 évig is, vagy egyszerűen csak megszabadul a család a nyúltól ünnepek után.

Igyekezzünk az idén tudatosan, felelősen várni és ünnepelni a húsvétot, szem előtt tartva környezetünk és az abban élő állatok érzéseit és sorsát is. Ez egy valódi újjászületést jelenthet az ünnepi hagyományainkban, amelyek segítségével mindenki nyerhet.